Lovastábor 2016

LovastáborVitathatatlanul az egyik legjobb és legmegnyugtatóbb szünidei elfoglaltság a lovastábor. A gyermekek végre kiszabadulnak a négy fal közül, energiájukat lekötik a lovak, feltölti őket a nyugodt, kellemes, természetes környezet. A szülő pedig végre fellélegezhet, hozzáértő kezek között tudhatja a csemetét egy egész héten át!

Van még néhány szabad hely. Lovastáborra fel! Egy hét szabadság mindenkinek jár! 🙂

Szeretettel várunk minden 7-16 év közötti gyermeket, fiatalt, nyugodt, csendes környezetben, friss levegőn, szakképzett oktatók által vezetett debreceni lovastáborainkba.

A lovaglás elméleti és gyakorlati oktatásáé a főszerep, mindezeken túl kézműves foglalkozások, kreatív programok, ügyességi versenyek fűszerezik az aktívan töltött hetet, melyet az egész család részére összeállított lovasbemutatóval zárunk.

Időpontok: 2016. július 18 – 22. és 2016. augusztus 1 – 5.
Korosztály: 7 – 16 éves gyerekeknek, fiataloknak
Lovaglás szint: Kezdő, középhaladó
A tábor típusa: Napközis (07:30 órától – 16:00 óráig)
Étkezés: Napi háromszor (tízórai, ebéd, uzsonna)
Befizetési határidő: Legkésőbb a tábor kezdete előtt egy héttel.
Ár: 25.000,- Ft.  
Testvérkedvezmény: 2.000,- Ft/fő.

Jelentkezni a +36-30-872-00-77-es telefonszámon lehet. 

Lovasoktatót keresünk

SahibEgyesületünk szakirányú végzettséggel rendelkező olyan oktatót keres a jelenlegi oktatók mellé, aki munkájára igényes, gyerekcentrikus, lojális, csapatjátékos, önálló munkavégzésre is képes. Önéletrajzot, motivációs levelet, fizetési igény megjelölésével kérjük elküldeni a hunoresmagor@hunoresmagor.hu címre.

Adó 1%

Adó 1%Kedves Lovasaink, Érdeklődők, Lóimádók!

Kérjük támogassátok Egyesületünket adótok 1%-val! 

Adószámunk: 18275337-1-09 

Köszönjük!

 

Bemutatkozás

Hunor és Magor Hagyományőrző Lovas EgyesületA magyar ember ló iránti szeretete több évszázados múltjában gyökerezik. 

A debreceni Hunor és Magor Hagyományőrző Lovas Egyesület a rendkívül gazdag lovas kulturális örökségünk feltárása és megőrzése érdekében, oktató, gyógyító, hagyományőrző és teremtő céllal megalakult szervezet.

Elengedhetetlennek tartjuk a ló és az ember kapcsolatának, a ló ápolásának, tartásának megismertetését az ifjúsággal, azaz a felnövekvő nemzedékkel, valamint a társadalom lehető legszélesebb körében terjeszteni kívánjuk a lovaglást, a lovak szeretetét, a velük való együttélés tisztaságát és szépségét.

Terveink közt szerepel a gyermekek, fiatalok szabadidejének értelmes, hasznos elöltése érdekében programok, táborok szervezése, lovaglás oktatása, a felnövekvők értékrendjének pozitív befolyásolása a lovaglás akár tömegsporttá tételével, a lovas hagyományok megismertetésével, a lóval való kapcsolattartás, a ló körüli munkákba történő bevonással a fegyelem és a rend megtanításával, értékteremtő hatásának átadásával. Mindezt Debrecen határában valósíthatjuk meg, csendes, nyugodt környezetben elhelyezkedő lovastanyánkon. 

A fiatalok lovakról történő gondoskodásba való aktív bevonásával törekszünk őket megtanítani a természetünk, környezetünk szeretetére, tiszteletére!

Bővebben…

Ló és lovas

Ló és lovasA köztudat a magyarokat lovas nemzetként jeleníti meg. Ősi hitvilágunkon át a mai napig a ló központi szerepet tölt be. Attila lova mondája ismert, s mitológiánk szerint, ha bajban a magyarság Csaba királyfi seregével a hadak útján jön vissza táltos lovaival s Göncölszekéren hozzák a fegyvereiket. A honfoglalás a fehér ló mondájához kötött, s az Árpád-házi legendárium része Székelyföldön, hogy csata előtt a magyar király lovát Nemere patkolja meg, hogy a harcban szerencse kísérje. Ez idő tájt, halálbüntetés terhe mellett, két dolgot nem lehetett kivinni az országból: íjnak való tiszafát és a harchoz kellő lovat.

A magyar könnyűlovasságot rettegte Európa, míg lovagjainkat, s lovaikat Nagy Lajos és Mátyás mutatta meg a kontinensnek. Számos lovagi, vitézi párbajt énekeltek meg, amelyben a lovak ugyanolyan súllyal kerültek bemutatásra, mint az emberek. Eörsi Péter, Gyulaffy László, Kapitány György, Thury György a török időkben Béri Balogh Ádám, Bezerédj Imre, Ocskay László a kuruc időkben lovuk hátán hajtották végre hőstetteiket. Népdalok, s költők költeményei dicsőítették e gyönyörű állatokat, elég, ha Balogh Ádám nótájára gondolunk.

„Fakó lovam a Murza
Lajta Vizét megússza
Bécs alját, ha nyargalja
Császár azt meg siratja.”

Bővebben…